Szívószál

Szívószál sztori

Szívószál

 

Szívószál sztori

A szívószál története pontosan nem határozható meg. Ugyanis az első ilyen eszköznek szalmát használtak. A sors pikantériája ,hogy a mai kor egyik alternatívája szintén a szalma de erről majd kicsit később.
Az első ilyen eszközök megy a folyadék a szájba juttatásrsa szolgált a feltételezések szerint a sumérokhoz köthető.
A jelen kori szívószálat pedig 1888-ban Marvin Stone szabadalmaztatta.
Az én piacomon a koktéloknál elkezülhetetlen a szívószál használata. A koktélok nagyon nagy részéhez adok,adunk szívószálat. Segíti az ital elegyítését is valaki keverőpálcaként használja pl valaki pedig rendeltetésszerűen ezzel fogyasztja a koktélját vagy üdítő italát. (fontos megjegyezni a szívószál jótékony hatását ebben az esetben a cukros és szénsavas üdítők esetében. Ilyenkor nem közvetlen a fogzománccal érintkeznek az üdítők. )
Nagyon hosszú ideig a szívószál piacot a műanyag ezen belül az egyszer használatos műanyag szívószálak vezették a piacot. Ezen belül aztán kifogyhatatlan volt a skála. Na de miért csak volt?
Az európai unió szorgalmazására és a tagállamok egyetértésével többek közt magyarországéval együtt 2021-től nem lehet egyszer használatos műanyagból ilyen italfogyasztási segédeszközt használni.
Nagyon fontosak lettek azok az alternatívák amik ezeket az anyagokat kiváltják.
ilyenek:
⦁ papír szívószál
⦁ fém szívószál
⦁ pla anyagú szívószál
⦁ tészta szívószál
⦁ szalma szívószál

Mint minden anyagnak itt is megvan a saját maga előnye és hátránya is. Ezeket csak pár mondatban a saját tapasztalataimon keresztül megmutatom nektek.
De még előtte elmondok egy aprócska történetet.
-Számtalan rendezvényen járok ahol koktélokat vagy legalábbis kevert italokat adok vagy adunk a kollégáimmal. Sokan vissza is utasítják a szívószálat miszerint ők védik a teknősöket. Ilyenkor elszoktam mondani ,hogy a szemetet nem az állatketbe viszem ahol mondjuk vannak teknősök. Ugyanis az a probléma amivel találkoznak nem magyarországi. De itt jegyzem meg persze nem magyarázat nekünk se arra ,hogy szemeteljünk. De a magyarországi szemétkezelés egyedülálló a világon is nem csak az európai régióban. Ugyanis a szemét elégetésével rengeteg energiát nyerünk. (távhő pl) Ez majd a későbbi pla szívószál hátrányánál lesz érdekes.

Tehát mikor kapom a kérdést miért nem papír szívószálat használok akkor elmondom azt is a kedves delikvensnek persze aki nyitott erre a kommunikációra és nem elvakult. A papír szívószálnak egyenlőre nálam nagyobb a hátránya. Papír azaz fát kell kivágni ami talaj errózióhoz vezet tehát hosszú távon ez sem jó. Újra hasznosított papír nem lehet ugyanis élelmiszerrel érintkezik. Valamint elázik és megváltoztatja az ital jellegét, ízét. Színezés esetén az alkohol kioldhatja a színezéket. (márpedig a koktélok jellemzően alkoholosak)

Szalma szívószállal igazából annyi az észrevételem,hogy vissza a kályhához vagyis az eredeti megoldáshoz. Viszont mivel folyamatos szállításban vagyok így nagyon sérülékenyek és ahhoz képest drága megoldás.

PLA szívószálak első alternatívaként jelentek meg a piacon. LEBOMLÓ kikiáltással. De mi is ez az anyag illetve mitől bomlik le? (Politetrikus savat jelöl megy jellemzően kukoricakeményítőből állítanak elő) Ami az igazsághoz hozzá tartozik az ,hogy lebomlik. Ha biztosítva van a 3 alap feltétel. 1 Komposzt 2 hőmérséklet 3 és az a baktériumtőrzs ami lebontja. Ehhez csak annyit tudok hozzátenni még nem láttam egy olyan profi bárt sem ahol ezeket a termékeket külön válogatják. De ha meg is történik a hulladékkezelő biztosan nem rendelkezik kizárólag ilyen alapfeltételekkel ami szerint ez az anyag tökéletesen lebomlik.

A fém pedig egy igencsak elegáns megoldásnak tűnik. Viszont nem feltétlen higiénikus valamint nem beszélve a magas kockázatú balesetveszélyhez. Ezt nem fejteném ki bővebben de súlyos esetben halált is okozhat.

Tészta szívószál most számomra az egyik legújabb megoldás. Kicsit tartottam is tőle mikor legelőször kipróbáltam de az emberek egész jól fogadták. Sokan rá is csodálkoztak…. tényleg tészta? Miért tészta? Ez tényleg bio és tényleg lebomlik. De ha nem meg is főzheted. Kicsit az a bajom ezzel is mint a szalmával ,hogy sérülékeny. Nem ez a legolcsóbb megoldás de tény h az egyik legnagyobb jövő előtt álló. Biztosan lehet faragni a gyártás növelésével és hatékonyságával az árát is.

Bár nem csak ennél a megoldásnál de a többinél sem értem. (lehet csak egyedül vagyok így) Ha szeretnék az okos megoldásokat és nevelni vagyis vezetni szeretnének a környezettudatosság felé miért csak drága vagy drágább megoldások léteztethetők? Valószínű ez örök kérdés marad még számomra is.

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük