Beépített főnök avagy milyen a szakmai alázat

 

Beépített főnök!

 

Már nagyon régóta foglalkoztat egy kérdés. Ami nem is feltétlen csak egy hanem inkább egy olyan kérdéssor ami szorosan egymással összefügg.

A saját vállalkozásomban is mindig a meki példáját szoktam felhozni. Ilyet szeretnék. A magyarázata pedig roppant egyszerű. Mindig ugyan olyan és mindig állandó. Ez persze az italok világában nem annyira egyszerű. De talán mégis. Ugyanis a rum a gin a tequila stb mindig állandó. De akkor mi változik vagy mi változhat?

A gyümölcs a friss alapanyag? Talán igen. Ugyanis hosszú évek óta még a cukorszirupra is gondosan odafigyelve megadott séma alapján készítem el. De akkor hol a hiba? Vagy nincs is hiba? De biztosan van ugyanis az emberek ízlés alapján is döntenek, valamint kisugárzás. Melyik bároshoz mennek oda ha éppen többen vagyunk egy rendezvényen. Persze sokszor az is befolyásoló ha csak gyorsan inni akar akkor oda ahol a legkevesebben vagy esetleg senki se. Itt jegyzem meg nem biztos ,hogy az az ember nem ért a szakmájához vagy esetleg rossz italt adna ki. Különben nem is lenne a csapatban. Erre régóta oda figyelek én is ,hogy olyan munkatársaim legyenek akik régóta képviselik ezt a szakmát. Sőt van olyan aki könyvelő jelen állás szerint de 12 évet lehúzott a pult mögött nem is kis érdemekkel. De mégis időről időre visszaáll és azt mondja szeret a csapatban és velem is dolgozni.

Hol a hiba? Mikor néztem a “beépített főnök” című amerikai valóság show-t nem értettem. Minden alkalmazott aki beszél azzal az emberrel aki amúgy a tulajdonos de nem is sejti. (teszem hozzá megfordult a fejemben az is ,hogy esetleg megjátszott) Mind magasztosan beszél a munkájáról és örül annak ,hogy dolgozik és dolgozhat.

Egy friss ételeket forgalmazó gyorsétterem lánc alapján fogalmazódott meg bennem. Mikor minden üzletben ami nem is egy városban van az alkalmazottak mind azt mondták.

-szeretem azt amit csinálok

– fontos a munkám

-ebből élek stb stb

Erre jött egy kérdés. De miért? Miért érdekel ez téged hiszem nem a tiéd, nem vagy érdekelt benne nem keresel többet. Akkor mégis miért?

Minden esetben az volt a válasz valamilyen formában ,hogy oké nem én vagyok a tulaj. De az ő sikere az én sikerem. Nélkülem nem éri ezt el (ami hatalmas igazság) Valamint ha sikeres a cég ő is többet fog keresni valamint úgy állnak hozzá mégis mintha a sajátjuk lenne. Sokat dolgoznak együtt a munkatársaikkal és az a második családjuk. A családnak pedig mindent.

Na ez így van a szürke magyar valóságban is. A családnak mindent. Nem tudok olyan jó érzésű családapáról akinek nem az az érdeke ,hogy a családja a saját szintjükön ne szenvedjen hiányt. Mindent megtesz a gyerekeiért és azért a nőért akivel közösen vállalták ez. Abba nem is akarok bele menni ez kinek mit jelent. Mint említettem az ízlést ez is mindenkinek más. De talán ez így is van jól.

De még mindig nem értem. Vagyis részben igen. A mai emberekben (tisztelet a kivételnek) sajnos nincs alázat. Sem a szakmája iránt sem pedig azok iránt akivel dolgozik vagy munka címszó alatt össze van zárva. Legyünk túl rajta és el innen.

Teszem fel a kérdést. Miért csinálod?

Sajnos erre sose kapok választ. Vagyis ez csak részben igaz mert a válasz a PÉNZ minden esetben amit nem tudok elfogadni. Persze tudom azt is ,hogy meg kell élni valamiből. De másból is lehet.

Mindig azt mondom a srácaimnak ha visszahívnak egy adott helyre vagy adott cég stb akkor nekik is lesz munkájuk. Ha van munkájuk akkor lesz pénzük is.

 

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük